Képzési összefoglaló I. félév
A szociális és szolidáris gazdaságban elhelyezkedő szakemberek felkészültségének (napra kész ismereteinek és a gyakorlatban jól használható készségeinek, kompetenciáinak) biztosítása volt a Szociális gazdasági menedzser szakirányú továbbképzés indításának motivációja. A képzés a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán 2016. november 18-án vette kezdetét. A levelező tanrendnek megfelelően havonta két konzultációs nap, péntek és szombat, állt a hallgatók rendelkezésre.
A képzés 11 fővel indult, minimális létszám lemorzsolódás történt (2 fő).
A felvett hallgatók összetétele igen vegyes, társadalmi vállalkozás vezetője, szövetkezeti tagok, önkormányzati foglalkoztatási szakember, polgármester, szociális munkás mellett közgazdász és vállalkozó is a csapat tagja. Az oktatásnál nagy hangsúlyt fordítottunk a közös alapok biztosítására, valamint a gyakorlati tapasztalatok megosztására, közösségi hasznosítására.
Az első szemeszter kurzusai a következők voltak:
Európai szociális jog (9 órában),
Vállalati gazdaságtan (9 órában),
Gazdasági Jog (9 órában),
Közösség és gazdaság (12 órában),
Közösségfejlesztés (12 órában),
Szociális gazdaságtan (9 órában),
Gyakorlat feldolgozó szeminárium (6 órában és Gyakorlat (18 órában).
A konzultációk során a tématerületekhez illeszkedve az oktatók megadták a projektbemutatás szempontjait. (Melléklet) A félévzáró dolgozatot 2017. január 25-ig kellett a hallgatóknak elkészíteni. Eredményes dolgozatok születtek, amelyek jó alapot nyújtanak a márciusi előadásokhoz.
A képzés első félévének oktatói voltak:
- Dr. Nagy Janka Teodóra
- Dr. Gonda Tibor
- Dr. Tóth László Leventéné dr. Falus Orsolya Fruzsina
- Mészáros Zsuzsanna
- Farkas Éva
- Sümegi Endre
Összesen 84 letanított óra volt az első félévben, amely 28 kreditet jelent a hallgatóknak.
Képzési összefoglaló II. félév
EMISE+
2015-2018
Programme ERASMUS+ / Partenariats stratégiques Projet n° : 2015-1-FR01-KA202-0152
 |
A Szociális gazdasági menedzser képzés a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán 2016. november 18-án vette kezdetét, majd 2017 februárjától a 2. szemeszterrel folytatódott. A levelező tanrendnek megfelelően havonta két konzultációs nap állt a hallgatók rendelkezésre.
A képzés 11 fővel indult, de a második félév minimális létszám-lemorzsolódás után 9 fővel folytatódott.
Míg az első félévben a hangsúly a közös alapok megteremtésén, valamint a gyakorlati tapasztalatok megosztásán, közösségi hasznosításán volt, addig a második szemeszter már a menedzsment ismeretekről, innovációkról, jó gyakorlatokról szólt. Ebben a félévben volt lehetőség a gyakorlat teljesítésére is.
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara 2017. március 08. - 10. között a „Partenariats Strategiques European Manager In Social Economy EMISE+ (Project N˚:2015-1-FR01-KA202-015238)” elnevezésű Erasmus program keretében nemzetközi partnertalálkozót rendezett. A szekszárdi találkozó jó lehetőséget adott arra is, hogy a PTE KPVK-án a 2016/2017. tanév őszi szemeszterében elindult Szociális gazdasági menedzser” szakirányú továbbképzés bemutatkozhasson a szélesebb szakmai közösség előtt.
A partnertalálkozó második napján a „Szociális gazdasági menedzser” szakirányú továbbképzés Nyitott Képzési Napot tartott. A nagyközönség számára nyitott képzés előadói a projektben közreműködő partnerszervezetek képviselői voltak. Minden előadó lehetőséget kapott a kurzus keretében saját országának, valamint az Európai Unió szociális gazdaságának bemutatására különböző aspektusok alapján. Így Agostino Burruni a szociális gazdaság történeti és társadalmi alapjairól, Pierluca Ghibelli az olasz szociális szövetkezetekről és a menedzsment technikákról, Jordi Estivill és Ivaon Miró az innovációról és az innováció menedzsmentről a katalán szolidáris gazdaságban tartott előadást. Jeanine Verna pedig az európai szociális gazdaság gyakorlatát mutatta be egy projekt tükrében. A kurzusokon az egyetem hallgatói mellett szociális szövetkezetek és civil szervezetek képviselői, polgármesterek, önkormányzati szakemberek, vidékfejlesztők és kutatók vettek részt. Az egyes előadások után élénk szakmai eszmecsere bontakozott ki, amely kiváló alkalmat biztosított az országonként eltérő gyakorlat összehasonlítására és a jó gyakorlatok megosztására.
A harmadik napon a résztvevők a „Szociális gazdasági menedzser” szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatókkal együtt Kutatószemináriumon vettek részt. A hallgatók saját projektjeiket mutatták be, különböző példákon keresztül ismertetve a hazai gyakorlat sokszínűségét. A hallgatói előadások keretében megismerhették az érdeklődők a szekszárdi Kék Madár Alapítvány Ízlelő éttermét, a komlói tésztagyártó szociális szövetkezetet, a Völgység Kincse gyümölcsleveket előállító szociális szövetkezetet, valamint az alsómocsoládi közösségi gazdaságfejlesztő programot. A bemutatók mellett lehetőség volt az egyes projektek szakmai kihívásainak megvitatására, melyhez a nemzetközi szakembergárda nyújtott segítséget.
I. Kék Madár Alapítvány tevékenységei – Mészáros Andrea
Az 1997-ben alakult szekszárdi Kék Madár Alapítványt a vezetője, Mészáros Andrea mutatta be. Az Alapítvány egy befogadó, biztonságot adó társadalom elérésén munkálkodik. Ennek a munkának a része, hogy olyan helyi szükségleteken alapuló szolgáltatásokat biztosítson, melyeket más –főként állami vagy önkormányzati- intézmény nem tud, vagy nem feladata felvállalni. A 2007-ben megnyitott Ízlelő Étterem is ilyen szolgáltatás, mivel a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű, valamint fogyatékkal élő személyek képzésének és elhelyezkedésének elősegítéséhez járul hozzá a településen. Ez egy modell értékű társadalmi vállalkozás, mely egyrészt bizonyítja a fogyatékos emberek sokoldalú munkaképességét, és megteremti tartós foglalkoztatásuk feltételeit, másrészt tápértékben gazdag alapanyagokból, egészséges eljárással készített, valamint egyéni igényekhez is igazodó ételeket forgalmaz családbarát környezetben. Az eredményeik messze túlszárnyalták az elvárásokat: 14 fogyatékkal élő számára biztosítják az önálló és független életet; 1 korábban inaktív, otthonról alig kimozduló kolléganő jogosítványt szerzett; kollégáik munkabére 108%-a az azonos munkakörben kistérségben jellemző béreknek; minimális táppénz, elenyésző fluktuáció jellemzi a munkahelyet; egyre több vállalkozási feladatot munkatársaik látnak el.
II. Szociális szövetkezet mint a közfoglalkoztatás alternatívája- Komlói Tésztagyártó Szociális Szövetkezet – Balogh Péter
A projekt színhelye Baranya megye második legnagyobb városa, Komló. A település a bányabezárások után kritikus helyzetbe került, lakosságszáma csökken és a foglalkoztatottak száma igen alacsony. Az önkormányzat magas arányú közfoglalkoztatással kívánta a problémákat kezelni. Ennek alternatívájaként jelent meg 2014-ben aKomlói Tésztagyártó Üzem, melynek alapvető tevékenységei: száraztészta gyártása; zöldség savanyítás; szociális bolt üzemeltetése. A gyártás 2017 januárjától szociális szövetkezetei keretek között működik tovább. A szociális szövetkezet elsődleges célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosok (alacsony iskolai végzettségűek, segélyezettek, nők) tartós munkához és jövedelemhez juttatása, de emellett fontos a helyi alapanyagokra épülő helyi termékcsalád kialakítása, mely képes a város és a környező települések intézményeinek és a közétkeztetésnek olcsó, minőségi alapanyagokkal való ellátására.
A szervezet tagsága a törvényi előírásokhoz illeszkedve: 1 tagi jogviszony az önkormányzaté (kötelező), 2 fő közfoglalkoztatott (a későbbi pályázati lehetőség miatt is célszerű), 5 fő magánszemélyként a Városgondnokság munkatársa. Látható, hogy jelen helyzetben még csak elenyésző a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatása, de a cél 6 - 12 fő helyi lakos legalább egy évig tartó (köz) foglalkoztatása.
III. A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében - Dr. Tóth Györgyné
A 2010-ben alakult szövetkezet célja, hogy elősegítse a nyugat-völgységi kistérség hátrányos helyzetű lakóinak önfoglalkoztatóvá válását. A szövetkezet számára nagyon fontos a helyi termékek előállítása, a helybeli értékesítés, valamint tevékenységük szociálisan érzékeny-, fenntartható-, környezettudatos, humán erőforrást fejlesztő megszervezésére. A léüzem, mely 10%-/os gyümölcslevek előállítására szakosodott, 2012-ben alakult és 7 fő foglalkoztatásával indult. 2015-ben helyi termékboltot hoztak létre SPÁJZ néven. A jövőbeni tervek közt szerepel többek között: gyártmánybővítés, zöldséglevek készítése, zöldség alapanyag termesztésének megszervezése, integrálása; gyógynövények gyűjtetése, termeltetetése, felvásárlása; helyi piac megszervezése.
IV. „Helyi Gazdaságfejlesztés Alsómocsoládon a Magunk Kenyerén Programban” – Dicső László
A helyi gazdaságfejlesztési programot a képzés egyik hallgatója és egyben a település polgármestere mutatta be. Alsómocsolád egy baranyai kistelepülés, csökkenő lélekszámmal és egyre öregedőbb lakossággal. Az önkormányzat 1990-es megalakulása óta keresi a megoldásokat a település lakóinak felmerülő problémáira, elköteleződve a települési integráció, a helyi értékek és a helyi erőforrások maximális kiaknázása mellett. A helyi gazdaságfejlesztő program célja, hogy az emberek tegyenek a saját boldogulásukért, találják meg az egymás közötti segítés különböző formáit, valamint hogy kiegészítő jövedelemhez juttassa az alsómocsoládi lakosokat, ezzel növelve az életminőséget. A program keretein belül önkormányzat által támogatott mezőgazdasági program, házfelújítási támogatás, helyi pénz bevezetése és egy szívesség szolgálat létrehozása is megvalósult. A gazdaságfejlesztési célok mellett a közösségiség erősítését is fontosnak tartják a településen.
A hallgatói projektbemutatók mellett lehetőség volt az egyes projektek szakmai kihívásainak megvitatására, melyhez a nemzetközi szakembergárda nyújtott segítséget.
A jól sikerült kutatószemináriumot hamarosan követte egy második is, ahol a hallgatók a saját projektjeiken keresztül vizsgálták és mutatták be a szociális gazdaság társadalmi hatását. A Kutatószeminárium II. a szociális és szolidáris gazdaság társadalmi hatásairól 2017. május 11-én került megrendezésre a PTE KPVK-án.
A szociális gazdasági menedzser hallgatók szakmai közönség előtt mutatták be a szociális gazdaság társadalmi hatásainak vizsgálatával kapcsolatos projektjeiket. Az érdeklődők így a komlói tésztagyártó szociális szövetkezethez, a Völgység Kincse gyümölcsleveket előállító szociális szövetkezethez, valamint az alsómocsoládi közösségi gazdaságfejlesztő programhoz kötődő társadalmi hatásvizsgálatról hallhattak beszámolót.
Az első előadó Sasvári Gábor volt, aki hallgatótársával, Gáspár Csilla Noémivel a komlói tésztagyártó szociális szövetkezet hatásvizsgálatát készítették el. A tésztagyár korábban közfoglalkoztatás keretében működött, majd átalakult szociális szövetkezetté, így a téma lehetővé tette a hazai szabályozás anomáliáinak bemutatását, valamint a foglalkoztatási szövetkezetek sajátosságainak megvitatását is. Mivel a tésztagyár csak nemrég alakult át szociális szövetkezetté, még nem lehet a társadalmi hatását igazán részletesen vizsgálni. Ezért a hallgatók, nagyon helyesen, nem a gazdasági és társadalmi hatásokat helyezték előtérbe a vizsgálatnál, hanem inkább marketing szempontból kutatták a szövetkezet által előállított termékek ismertségét és elfogadottságát. A kutatás egy kérdőíves vizsgálatra épült, melynek keretében 120 komlói, illetve környékbeli lakost, valamint 10 viszonteladót és 10 közétkeztetést biztosító céget kérdeztek meg a hallgatók. A komlói tészta ismertsége és elfogadottsága elég vegyes a megkérdezett csoportok körében, az eredmények mégis bizakodásra adhatnak okot.
A második előadás a Völgység Kincse gyümölcsleveket előállító szociális szövetkezet társadalmi hatásvizsgálatáról számolt be. A kutatási célját és módszereit Fekete Katalin közösségfejlesztő mutatta be. A vizsgálat fő iránya a változások megragadása volt a közösség életében. A hallgató érzékenységét mutatja, hogy egy olyan széleskörű értelmezési keretet határozott meg, amely segítette a szövetkezet társadalmi beágyazódásának vizsgálatát. Mivel a társadalmi hatásmérés e formája igen újszerű megközelítést eredményezett, módszertanilag valódi kihívás volt a kutatás megvalósítása. A hallgató lelkesedését mutatja a sokféle adatgyűjtési technika használata, amely lehetővé tette a kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazását. A kapott eredmények és azok ismertetése révén az érdeklődők igen részletes elemzést hallhattak a szövetkezet társadalmi hatásairól.
A harmadik előadásban az érdeklődők a társadalmi hatásvizsgálat egy újabb megközelítésével találkozhattak. Az előadó, Váradi Katalin közgazdász, az alsómocsoládi közösségi gazdaságfejlesztő programhoz kapcsolódó helyi pénz, a Rigac társadalmi elfogadottságát vizsgálta. Ebben az esetben lehetőség volt klasszikus hatásvizsgálat lefolytatására, mivel a Rigac bevezetésekor 2013-ban, majd 2015-ben is volt egy hasonló vizsgálat a település lakosságának a körében. A hallgató a 2013-as felmérés kérdéseit használva összehasonlította a korábbi adatokat a 2017-es válaszokkal és ezek alapján készítette az elemzését. A vizsgálat középpontjában a Rigac elfogadottsága, a közösség életében játszott szerepe állt. Az előadás jól bizonyította, hogy a Rigac szerepe és jelentősége más, mint a helyi pénzeké általában, nemcsak marketing szerepe, hanem közösségépítő és helyi identitást erősítő hatása is van.
Az előadások után lehetőség volt az elhangzottak megvitatására, valamint a kutatások értékelésére, melynek során az oktatókon kívül a jelenlévő szakemberek is nagy szerepet vállaltak. Az érdeklődők így a kutatószeminárium keretében tehát bepillantást nyerhettek a magyar szociális gazdaság társadalmi hatásainak kutatásába, megismerhették és megvitathatták az egyes módszerek és technikák, valamint a hallgatói vizsgálatok eredményességét.
Az egyes szemináriumok és előadások anyagai az EMISE+ projekt honlapján elérhetők.
A második szemeszter kurzusai a következők voltak:
|
Kurzusok: |
Óra |
Kredit |
|
A szociális gazdaság történeti, társadalmi alapjai |
9 |
3 |
|
Terület- és településfejlesztés |
9 |
3 |
|
Marketing |
9 |
3 |
|
Személyiségfejlesztés, vezetői kompetenciafejlesztés |
12 |
4 |
|
A szociális vállalkozások jogi szabályozása |
6 |
2 |
|
Foglalkoztatás és HR a szociális gazdaságban |
6 |
2 |
|
Innováció és innováció menedzsment |
9 |
3 |
|
Pályázatírás, pályázatmenedzsment |
9 |
3 |
|
Üzleti kompetenciafejlesztés |
9 |
3 |
|
Európai szociális gazdasági menedzsment technikák |
9 |
3 |
|
Gyakorlat feldolgozó szeminárium |
6 |
2 |
|
Szakdolgozati szeminárium |
9 |
3 |
|
Gyakorlat |
18 |
6 |
|
Szakdolgozat (projektmunka) |
0 |
0 |
|
Összesen: |
120 |
40 |
A konzultációk során a tématerületekhez illeszkedve az oktatók megadták az egyes kurzusok teljesítésének feltételeit. (Melléklet) A félévzáró dolgozatokat, vizsgákat 2017. június 23-ig kellett a hallgatóknak abszolválni. A félévben a gyakorlattal együtt 120 órát és 40 kreditet teljesítettek a hallgatók.
A képzés második félévének oktatói voltak:
|
Oktató |
|
Dr. Nagy Janka Teodóra PhD |
|
Dr. Gonda Tibor PhD |
|
Dr. Soltész Anikó |
|
Dr. Kajtár Edit PhD |
|
Dr. Szilvia Szűcsné Füredi |
|
Agostino Burelli |
|
Jordi Estivill |
|
Jeanine Verna |
|
Pierluca Ghibelli |
|
Farkas Éva |
A vizsgaidőszak 2017. május 22-én kezdődött és 2017. június 23-án ért véget. A hallgatóknak szóbeli és írásbeli vizsgáik is voltak, melyeket igen jó eredménnyel zártak.
A Gyakorlat 2017. június 17-23. között került megszervezésre. A terepgyakorlatra, az EMISE+ pályázathoz kapcsolódóan, Olaszországban került sor, ahol 5 napot töltöttünk. A látogatás célja, Lombardia tartomány különböző típusú szociális gazdasági szervezeteinek tanulmányozása volt. A terepgyakorlat részletes programját a CGM projektmenedzsere, Pierluka Ghibelli, az EMISE+ olasz partnere állította össze.
A Záróvizsgára 2017. június 29.–én került sor, amelyen mind a 9 hallgató megjelent, és teljesítette is a követelményeket. A szakdolgozatok eredménye két jó és hét jeles érdemjegy, míg a szóbeli záróvizsgán egy jó és nyolc jeles született.
A szakdolgozatok tartalmukat tekintve igen vegyesek, főként a hallgatók saját projektjeikhez, illetve a kutatásaikhoz, társadalmi hatásvizsgálatokhoz kapcsolódtak.
A záróvizsga szóbeli része tételhúzásból és tételismertetésből állt. 12 elméleti témakör és hozzájuk kapcsolódó gyakorlati kérdésekből húztak a hallgatók, a kihúzott tétel ismertetése során lehetőség nyílt egy szakmai párbeszéd kialakítására a vizsgabizottság és a jelöltek között.
A diplomaátadó ünnepség a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karának aulájában került megrendezésre 2017. július 1.-én, ahol a végzett hallgatók ünnepélyes keretek közt vehették át okleveleiket.
